Darwin könyvében a “feltételezhető” szó több mint 800-szór fordul elő. Feltételezésekre pedig nem lehet tudományt építeni. Az evolúciós elmélet nem más, mint annak a megtévesztő filozófiának a megalapozója, amely oly sok embert vont hatása alá: a materializmusé. Ez a filozófia csak az anyag létezését fogadja el, az embert különböző anyagok puszta keverékének tekinti. Azt állítja róla, hogy nem több mint egyfajta állat, és létezésének egyetlen célja pedig a „küzdelem”. A materializmus egy olyan dogma, amelynek nincs tudományos alapja. A kommunizmus, amely százhúszmillió ember haláláért felelős, nem más, mint a materialista filozófia politikai gyakorlata. A fasizmus, amely színleg ellenezte a materializmust, ám egyetértett annak alapelvével, amely szerint az élet küzdelem, két nagy világháborúért, népirtásért, mészárlásért és elnyomásért felelős. Marx és Engels, a kommunizmus alapítói, megjelenésekor rögtön elolvasták A fajok eredetét, és lenyűgözte őket a „dialektikus materi-alizmus” elmélete.   (www.darwinizmus-hatasa.eoldal.hu)

Az Intelligens Tervezés mozgalom híres tudósokból áll, akik sorra bizonyítják a darwini materialista fejlődéstörténet hibáit. Ők a legnagyobb hiányosságnak azt tartják, hogy rengeteg az ismeretlen az evolúciós elméletben, nagyon sok dolog nem bizonyított, sőt elképzelni sem tudjuk.

Bár egy-egy fejlődési szakasz modellezhető, azonban a legtöbb nem. A feltételezett fejlődési időrend 70%-a egyszerűen hiányzik, vagy csak belemagyarázott, de annyira, hogy az már fájdalmas. Ráadásul vannak olyan szervek, melyek nem igazán tudtak kialakulni a „semmiből” folyamatos fejlődés révén, ilyen például a szem. Ma minden tudós egybehangzóan állítja, hogy ez a szerv vagy ilyen, amilyen ma, vagy nem képes ellátni funkcióját. Ehhez hasonlóan több szerv is van még, ahol hiányzik sok-sok láncszem a fejlődésben.        

A materialista szemlélet nem ad magyarázatot a regenerációra, a lelki feltöltődésekre, mikor egy jó hír feldobja az embert, vagy olyan eseményekre, mikor egy rossz hír szinte teljesen megbénítja az immunrendszer működését (laboratóriumokban, vagy biorezonanciás elektrodinamikai teszteléssel kimutatható). Pedig az élőlények rendelkeznek energetikai és lelki tényezőkkel. Ezek nem férnek bele a materialista nézetbe. Éppen ezért ütközik bele egyre jobban a materializmus a mai tudásba, tapasztalásba. Olyan ez, mintha a materializmus műanyag játékkocka lenne egy gyerek számára. Annak a korosztálynak megfelel, de amikor felnő a gyerek, már ennél többet szeretne.

Minden élő szervezet jellemzője az alkalmazkodás képessége (adaptáció), ami azt jelenti, hogy a külső körülmények változása esetén, a saját belső működését úgy szabályozza, hogy a rendszer stabilitása fennmaradjon (homeosztázis). A jól hangolt önszabályozó rendszer nem igényel külső beállítást, a korrekcióhoz szükséges információkat önmagában hordozza. Az élő szervezet, minden ember alkotta szerkezettől eltérően kívülről nem állítható. Nincs hol, és nincs mit beállítani.

A DNS ismerete átalakította az agyról alkotott elgondolásokat. A DNS tökéletesen irányítani tudja az életet, míg az agy inkább egy adattár, ahova a napi életünk, tapasztalataink, a tanult és megélt dolgok lenyomatai kerülnek, ezek alakítják további viselkedési formáinkat. Az agy inkább könyvtár, és az ember egészének viselkedését befolyásolja. A gond ott kezdődik, mikor az agy átveszi olyan funkciók vezérlését, amelyet nem kellene. Például, ha agyunk szerint táplálkozunk és nem a sejtek igényei szerint. Az agyban tárolt képet pedig a reklámok végeláthatatlan sora alakítja. Éppen a materializmus következménye a materialista világunk, a rossz értékrend, amikor is csak az számít, amit birtokolni tudunk és cél a „minél többet”. Ez a rossz értékrend eredményezte a fogyasztói társadalmat.

Összefoglalva:

Ha a világot és eseményeit nem csak apró részletekben látjuk, hanem egyben, akkor egyértelműen látható, hogy az élet, lévén egy teljesen önszabályzó rendszer, mely mindig alkalmazkodik környeze-téhez, képes alakulni, változni, ily módon a darwini evolúció bizonyos fejlődési útjai tényleg valósak. Valószínű ezeket vette észre Charles Darwin, és ezekből általánosított. Azonban elméletének csak kevesebb, mint egyharmada bizonyítható, így általánosítani, kiterjeszteni ismeretlen eseményekre eléggé bizonytalan dolog.  

A materializmus legnagyobb „problémája”, hogy teljesen lebutítja az emberiséget, lelki és gondolkodási nyomorba süllyeszti. Azáltal, hogy azt mondja, hogy teljesen véletlenül vagyunk itt, de ennyi erővel akár nem is lennénk, az emberi élet merő véletlen és céltalan, meg is teremti azt a sok gondolkodási korlátot, melyet lebontani hosszú munka lesz. Egy társadalom, mely véletlen és céltalan, annak tényleg nincs se múltja, se jövője.

A materializmus és a hit hiánya teszi tönkre a fiatalokat.

 Gere József Darwinizmusról:

Az élet rejtélyének megfejtése: